Neve a citrom francia nevébÅ‘l, ’citron’-ból ered, hiszen a Citrin nagy részben citromsárga szÃnű, bár létezik halványsárga, aranybarna és égetett borostyán változata is. SzÃnének változatossága a vas eltérÅ‘ mértékű jelenlétének köszönhetÅ‘.
Bár úgy tűnhet, a Citrin nem volt olyan népszerű az ókori kultúrákban, mint sok más drágakÅ‘, már 6000 évvel ezelÅ‘tt emlÃtést tettek róla. Leginkább a Görög- és Római Birodalom elsÅ‘- és második századaiban használták széles körben. Talizmánként funkcionált a gonoszság, az árulás, a rágalmazás, ellen.
Magával ragadó szÃnének köszönhetÅ‘en a boldogság, az öröm, a napsütés, a fény, és az élet kövének titulálták.
A Citrin a Kvarc sárga/arany/füstös barna változata. SzÃnének mélysége a drágakÅ‘ben fellelhetÅ‘ vas mértékétÅ‘l függ.
A Citrin kialakulása hasonló közeli rokonáéhoz, az Ametisztéhez.
A sárga Ametisztet és a Füstkvarcot használták alapként a Citrin mesterséges hevÃtéssel történÅ‘ előállÃtásához, bár annak szÃne soha nem lesz olyan elragadó, mint amit a természetben találhatunk.
Mohs: 7.